Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Friss topikok

  • Verde Lunaria: akkor is au..... (2014.06.10. 10:38) Jövő?!....
  • Bötty04: "És egyfajta fanatizmus alakul ki bennem, amit már lassacskán képtelenség lesz elfojtani, és végez... (2014.06.08. 11:42) Hát ennek is vége....
  • Sangel: @Verde Lunaria: :D :D Hááát én jobban szeretem, ha pufókabb :D De így is elvinném egy körre :P (2014.02.18. 09:42) Plusz terhes terhesség....
  • Sangel: @gojjjo: Igazából nincs mit eldöntenem, mert ez így egy kicsit hosszabb és kényesebb dolog annál,... (2014.01.29. 19:54) Ex és a csók....
  • Verde Lunaria: Kell csinálnunk egy csajos nálam alvós estét.... Csepegős filmekkel... (2013.09.06. 15:17) Elegem van....

Amikor a filmek is kevesek az első 10 tökéletes randihoz képest....

2014.12.19. 11:21 - Sangel

elso_randi_1.jpg

Randi 0: 

Internetes társkereső. Viber, telefonálgatások, képek küldözgetése, és próbálod megismerni azt az embert, akiről még pár órája nem is tudtál, hogy létezik...

Randi 1:

Margit-sziget bejárat, kontakt viberen kép az előtte lépkedő macinak öltözött srácról.

Én már látom hátulról. Felismerem, a macis emberes kép is igazolja, hogy ő az.

Fehér tornacipő, térdig érő feszes farmar, kék ing, és copfba fogott kicsi haj. Az első képek róla élőben. Megnyerő. Tetszik a vádlija. És fúúú, jól néz ki hátulról. Az arcát még nem látom teljesen, de már most tudom, hogy bejön.

Megfordul, találkozunk, beszélgetünk, körbesétáljuk az egész Margit-szigetet, leülünk néha egy-egy padra, ismerkedünk. Az összhang olyan furcsa, de mégis már kezdem érezni, hogy ez itt és most van, és lesz is, mert ha még nem is vallom be magamnak, mert nem akarom elszólni, de tudom, hogy ez a mi igazi találkozásunk.

7 óra felé jár az idő, és mi éppen a nagy szökőkút előtt ülünk és nézzünk a műsorát, már itt kétség kívül levett a lábamról, amikor is közli, hogy mennünk kell.

Nem tudom, hogy hova, és azt sem, hogy miért, csak szimplán elindulunk. Persze a gondolataimban megszületik a megfejtés, hogy biztos valahol vacsorázni fogunk, de azért nem veszem készpénznek.

Végigsétálunk a rakparton teljesen a Batthyány térig, ahol egy étterembe nyit be, és visz fel a 3. emeletre. A pincérek körberajongnak, és minden kívánságunkat lesik, én mégis kétkedőn nézek, hogy miért jöttünk ilyen sznob helyre. Persze jól esik, de egy kicsit pirulva viselem a dolgot, hogy ennyire próbál odafigyelni....

Leültetnek egy asztalhoz, ablak mellé, és én máris felállok, és mondom, hogy kimennék a mosdóba. Megindulok a mosdó felé, és az egyik pincér fiú ijedten rám néz és így szól:

- Ennyi volt? Már mész is? :O

- Nem, csak a mosdóba tartok. (mondom illetődve, és furcsállom, hogy egyáltalán mi köze is lenne hozzá, hogy ha lelépnék.... Nem értem)

Visszamegyek az asztalhoz, majd leülök és "MrB" rámutat az asztalon lévő csokor virágra, hogy az az enyém.

- Ez a csokor virág a tiéd.

- Enyém? Áhháháá, nem is :) Biztos dekoráció :)

- Nem, ez a tiéd!

- Az enyém???? Tényleg?? Az enyém??

- Igen, a tiéd!

És még vagy tízszer megkérdezem, hogy ez biztos-e... Nem akarom elhinni. Képtelenség.... Amikor is elmondja, hogy a randi előtt idejött az étterembe, és idehozta a csokor virágot, hogy amikor ideérünk, már itt várjon, és ne kelljen cipelnem a séta közben....

(Így már értem a picérek furcsa, és buzgó hozzáállásukat... Ők is izgultak, hogy mi lesz a vége a randinak :) )

Nem hiszem el.... Ilyen tényleg létezik? Tényleg valaki ennyire jó?Valaki ennyire figyelmes és romantikus? Képtelen vagyok elhinni... 

Liliom... A kedvenc vágott virágom... És még el is találta... Pedig egy szóval sem mondtam neki...

Megvacsorázunk, minden ételt közösen eszünk meg. Egyenként. És élvezzük egymás társaságát.

Vacsora után immár a csokorral a kezembe továbbsétálunk a rakparton,és átmegyünk a kedvenc hidamon. Erzsébet-híd. Gyönyörű, és annyira imádok átsétálni rajta. És Vele megteszem.

Megfogja a kezem. Melegség tölt el, és büszkén sétálok tovább.

A nők megnéznek, mindenki árgus szemekkel figyel. Oka persze a kezembe csüngő csokor liliom és a másik kezemben az Ő keze. Irigykednek... Én is irigykednék magamra. :)

A sok séta után visszasétálunk a Batthyány térre, és elvisz a kocsijához. Magyarázkodik. Magyarázkodik, hogy ez nem az ő kocsija, csak ő használja. Mert akié, annak van egy autókereskedése, és ő valami üzlet miatt használhatja... Nem értem, de nem is érdekel. 

Aztán meglátom a kocsit.... Eláll a szavam... Egy gyönyörű fehér Z4-es BMW.... Még nem ültem ilyenben....

Még jó, hogy nem az övé... Mert akkor bizony aggódhatnék a sok nő miatt, akik a kocsijára buknának, és így rá is....

Elvisz a Nemzeti Színházhoz, és a parkjában üldögélünk, és sétálgatunk. De kezd egy kicsit furcsa lenni a szitu....

Nem csókol meg... Nem is tetszem neki? - teszem fel a kérdést magamban... Egyszerűen bárhogy hozom ki a helyzetet, eszébe sem jut megcsókolni... Pedig már vagy egy 8 órája együtt töltjük az időnket és semmi... Megölel... De még mindig semmi... Pedig megtehetné...

Aztán már hajnali 2-nél jár az óra, amikor hazavisz, és a ház előtt egy kicsit még beszélgetünk...

Furcsa. A legcsodálatosabb első randiba volt részem, és mégis azt érzem, hogy nem akar. Az a hülye csók... Nem is értem, hogy miért nem akar megcsókolni.... :(

Majd búcsúnál megfogja két kézzel az arcom, megsimítja, és ad egy szájra puszit, és elköszön.

Beszáll a kocsijába, és elmegy.

Én meg ott állok az erkélyen és bizsergek a boldogságtól. Próbálok felébredni, de bárhogy csipkedem magam, nem ébredek fel. Ez nem lehet a valóság. Ez csak egy álom lehet... Ilyen nem létezik.

Ennyire talpig úriember, és még nem is csókol meg. Mert bárén úgy alakítottam, hogy megtehesse, nem tette. És rájöttem, hogy csak azért nem, mert tisztelt annyira, hogy nem sürgeti a dolgokat.

Azt hiszem szerelmes lettem, csak még nem tudok róla....

Első.................................................

A bejegyzés trackback címe:

https://sangel.blog.hu/api/trackback/id/tr956997335

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása