Egy kicsit megkésve ugyan, de reagálok a díjra, amit kedvenc írónőmtől kaptam ;)
Köszönöm a díjat, amit kaptam. Köszönöm, hogy itt vagy nekem. Valahogy, ahogy beléptél az életembe, úgy kitárult a világ, és hirtelen már nem voltam egyedül a problémáimmal. Felfedeztem, hogy nem csak "B" ekkora "hősszerelmestróger", hanem rengetegen körülöttünk. Mióta elbeszéltük, hogy léteznek ezek a férfiak, folyamatosan olyan nőkkel találkozom, akik ugyanabba a cipőben járnak, vagy jártak, amiben mi jártunk, járunk. A hasonló és közben mégis különlegesen különböző életünk tényleg úgy hozza, hogy mindig egyszerre váltjuk az érzelmi szintjeinket, humor, fájdalom, lustaság, munka és egyebek. A Te blogod volt az első ismeretlen írótól származó blog, amit valójában rendszeresen kezdtem el olvasni, és mai napig az egyetlen blog, ahová rendszeresen kommentálok is. Köszönöm, hogy ennek a világnak a másik oldalát is kinyitottad nekem :)
A díjakat úgy osztom ki, hogy az írójuk valószínűleg nem is tudja, hogy olvasom őket.
http://gondolataimeserzeseim.blog.hu/
"MrKrisztyiánka". Neki azért adnám első sorban a díjat, mert nem régiben kezdte a blogolást, erősen próbálkozik felnőni, néha én érzem magam kínosan a kis csetlő sztorijaiban, nah meg a folytonos kérdéseiben, hogy kik lehetnek olvasók. Bár ezzel a posztommal felfedem előtte, hogy olvasom, de maradnék azért néma, és csak továbbra is érdekelne, hogy a beteljesületlen szerelméből hogyan evickél ki, és mikor találja meg az útját a nagy betűs élet felé. Tisztelettel várom mindig minden bejegyzését, és a továbbiakban is várni fogom.
A díjat a kitartásával érdemelte ki nálam :)
"MsVanitas". Szintén nem tudja, hogy olvasom, és bár mostanában ő is egy kicsit visszavonult, de visszatértével úgy hozott magával egy hatalmas posztot, ahogy csak kevesen tudnak. Nem is értem. Most vagy ennyire szerencsétlenül kerülték el a blogját, és nem kommentálták teli, vagy csak szimplán nem szereti a kommenteket, és kitörli. Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy valaki ne akarná olvasni az okfejtéseit, amiből nap, mint nap tanulni lehet, és azt ne kommentálná. Valami csoda, ahogy "MsVanitas" megfogalmazza és leírja a valóban jelentéssel bíró bejegyzéseit.
A díjat nálam a csodálatra méltó tapasztalatával érdemelte ki :)
(* MsPrincess"-szel mostanában sokat veszekszünk, és a "MsVanitas" : http://vanitas.blog.hu/2012/04/30/mit_tettel bejegyzésével érveltem neki egyik levelembe.) - hódolatom :)
A harmadik díjat annak a blognak adnám, amit sajnos egy ideje hiába keresek, de nem találok. December óta sehogysem tudom megtalálni. Mikor kimentem Ausztriába, akkor a laptopon mindent kitöröltem, hogy a következő személy, aki használhatja a melóban, ne nagyon találjon semmit rajta. Így elvesztettem sajnos a blog nevét. Előjáróban csak annyit, hogy a blog kitalált történeteket írt le, körülbelül 3-4 bejegyzésben. Annyira hiányzik. Ha esetleg valaki így felismerné, akkor azt megköszönném, ha leírná egy kommentbe. Jó tudom, hogy nem árultam el sokat róla. De hátha...
Így a díjat barátnőmnek "Huss"-nak adnám, ezzel egy kicsit noszogatva, hogy illene visszatérni a blogoláshoz, ha már általa blogolok, mert ő mutatta meg még nekem anno msn-hotmail rendszeren a blogolást.
http://oribetty.wordpress.com/
Valójában nagyon ritkán írogat már, és nem igazán foglalkozik vele, de nagyon jó volt olvasgatni néhanapján, hogy más is jár a fejében, nem csak az, amit kicsacsogunk. Most úgyis megműtik a lábát, túlzottan sok mindent nem tud majd csinálni, így reménykedem, hogy visszatér :)
A szabályok, ami alapján én is a díjat kaptam, azok tartalmazták, hogy három bloggernek adjam tovább a kapott díjat, így pezsdítve fel a mi "kis" társaságunkat. Mellé feladatul kaptam, hogy három olyan dolgot mondjak el, amit eddig a blogolásom alatt soha.
Tehát a "bűvös" hármas:
1. Néha napján amiket leírok, csak a gondolataim örvényét jelentik, nem feltétlen minden esetben úgyis gondolom. Van amikor csak az is egy opció, hogy úgy is lehetne.
2. Kattos vagyok, jó ezt már tudjátok :D Félek attól, hogy idősebb koromra kényszerbeteg leszek. Még most tudom kontrolálni, és remélem, amíg felismerem, addig nem lehetek az, de például van amikor nem bírom ki, hogy ne mossam meg a kezem többször, mint kellene, vagy pl gyűlölöm beszívni más lélegzetét, inkább nem veszek levegőt. Vagy nem igazán szeretek máshol wc-zni, inkább tartogatom hazáig, még ha akár egy egész napig nem is :$pisilek:$. És számolgatom a lépéseimet, ha megyek valahova. Ez egy ilyen plusz kör, amit az agyam lejár gondolkodás közben. Én ezt unaloműzőnek hívom, a barátaim meg betegesnek :D (Azért ők sem semmik ilyen téren :D)
3. Bár lehet ezt is betudni a kettes pontnak, de azért ez mégsem kényszeres, csak szimplán beteges. Úgy érzem, hogy nem fogom megélni az idősebb kort, bármennyire is szeretnék akár még 100 éves lenni, ellentétben a többi emberrel, úgy érzem, hogy amikor bőven középkorú leszek, akkor.... Emiatt és más miatt is úgy érzem, hogy nem lehet majd gyerekem. Bár ez nem annyira beteges elmélet, inkább csak félelem, mert elég sok ok van, amiért valószínűleg nem lehet majd.... (Ezeket most pont vizsgáltatom is, de ezt majd később....)
Nah de nem is akartam ennyire lerontani a hangulatot, arra ott vannak a depis filmek :D
Sajnálom, hogy az utóbbi időben eltűntem, de most próbálom majd hozni a szokásos hülye formám.
A blogolás meg marad ugyanúgy az életem, ahogy már 3 és fél éve :)
Köszönöm a díjat még egyszer :)
Puszi & Pacsi
