Az első randink és a levél után "MrKisfiú"-val következett egy borzasztóan hosszú hét.
Ami hibát el lehetett követni egy ismerkedés alatt, én úgy hiszem mindet elkövettem. Kezdetben a ragadóssággal, a követelőzéssel, a hisztikkel és a játszadozásokkal.
Persze most elkezdhetném ezeket kielemezni, hogy miért volt jogos a hisztim, vagy a ragadósságom, vagy a követelőzésem, akkor is hiba marad.
A hét közepén már egész jól alakultak a dolgok, még a hibáim ellenére is, tervezve volt egy második randi csütörtökre (Persze ezt a második randit is körülbelül 10ezer utalás után nyögte ki.), amíg megint nem bíztam el magam, és rontottam el mindent.
Egyik beszélgetésünk alkalmával túlfűtött a női gondolkodás, és az egyik mondatommal odaszúrtam neki, majd mikor megkérdezte, hogy ezzel mire utalok, azt mondtam neki, hogy tárgytalan....
- na akkor el is köszönök, mert ez gyenge pontom...
Felhúztam, ezzel igazán kihoztam a sodrából, majd megpróbálta még egyszer kideríteni a célját a mondatomnak, amire én bocsánatot kértem tőle, hogy nem kellett volna felhoznom, és hogy vegyük tárgytalannak és kezdjük elölről....
Még jobban kiakadt....
- De nem akarom elölről kezdeni!! Miért kell arra asszociálni, hogy csak dugni akarok ?
- Ne haragudj, bocsánat, túl lőttem a célon... Sajnálom! Ez nálam csak egy védekező mechanizmus....
- De minek ? Olyan görénynek nézek ki ?
Itt elszégyelltem magam. Nagyon ciki volt. Nem is értettem, hogy hogy lehettem ekkora barom. Megint bocsánatot kértem ezek után, és elárultam neki, hogy tartok tőle, mert még csak 22 éves, és a 22 évesek még nem azt akarják, amit én. Másban és máshol élnek... És még megismerni sem engedi magát, hogy a 100%-os bizalmam tényleg 100%-os legyen....
Másnap ezek után lemondta a randit. Persze kiborultam. Még jobban szidtam magam, hogy mekkora hülye voltam, biztos az előző napi vitából adódóan talált indokot a lemondásra.
Aztán kiderült, hogy nem volt igazam. Dolgozott. Este 8 óra után rám írt, hogy most végzett, és talizhatunk...
De én már nem voltam otthon, mást csináltam, és csak egy másfél órával rá tudtam volna szabad lenni. Természetesen neki az már késő lett volna... Így megint csak buktam a dolgot.
Másnap elmentem Pákozdra lovagolni az unokahúgom lovardájába, és persze mit nem hoz a sors, persze, hogy akkor dobta fel megint a talizzunk témát...
A szerencsém csak annyi volt, hogy pont akkor indultunk hazafele, így csak egy órával későbbre kellett rakni a randinkat....
Persze megint sikeresen összevesztünk, és én engedtem a vitában, mint mindig....
Minek....................................................
