Először is most kifejteném, kijelentetném, hogy a következő pár ékes sorban nem sipákolok, nyafizok majd, csak….
Fáradt vagyok!
Nehéz az élet, vagy csak túlzottan hozzászoktam a lusta élethez.
Ha most el kéne hirtelen mondanom, akkor azt mondanám 3 állásom van. Nah de ne legyünk ennyire jófejen egoisták, mert mindegyiknek van előnye, hátránya.
Ami alapjába véve nem sok meló, meg nem sűrű, csak havi egyszer egy nap, az a fotózásos modellkedés. 14-én is megyek megint, nem nagy cucc. De háát minek nevezzem, ha nem melónak?! Nem a hobbim és pénzt kapok érte, ergo meló.
Még mindig nővéremnek is dolgozom.. Sajnos.... Heti 2x, kedden és csütörtökön, így nem mondhattam le a munka által okozott stresszről, mert még mindig részese vagyok.
Nah meg hát most már fodrász gyakornok vagyok. Hétfő, szerda, csütörtök másik meló után, meg péntek. Nyitva tartás?! Olyan meg minek?! Akkor vagyunk nyitva, amikor a főnök úgy gondolja. Általában fél9-től este akármeddig benn lehetünk, napközben meg 1-2-3 órás szünet, mert a főnöknek a másik vállalkozásában kell lennie.
Egyszóval azért hiába tök jó, meg minden, azért nem fenékig tejfel ez most. Bár még mindig nincs olyan dolog, aminek jobban örülnék, mint ennek a lehetőségnek.
Igazából ott van a legnagyobb gond, hogy béna vagyok. És most nincs mentség, tényleg az vagyok. Legszívesebben elvenném magamtól a fodrász papíromat, mert lóf*szt vagyok én fodrász, jó is lenne... De nem vagyok.
Jó még azért nem mondom, hogy én vagyok a világ legtehetségtelenebb fodrásza, csak egyszerűen egyre jobban arra kell rájönnöm, hogy fingot sem ért az iskolám, ahova jártam,. majd 700.000-be fájt az az egy rohadt év, és lassan két hét alatt többet tanultam gyakornokként, mint az egy év alatt. Nah jó azért nem, de az utolsó félévnél biztos, hogy többet tanultam.
És attól félek a legjobban, hogy a főnök meg fogja unni azt a válaszom, hogy nem tudom, nem tanultam, máshogy tanították, vagy akármi. Pedig nem tehetek annyira róla, mert azalatt az egy év alatt, a marcell hullámot kivéve, az első 3 legjobb tanuló közt voltam a csoportomban. Csak mivel persze nekem flancolnom kell állandóan (nah jóó azért ez sem igaz :D ), és inkább a nevet fizettem meg, így nem igazán sikerült annyi mindent megtanulni.
Persze azt nem tudom elmondani, hogy egy másik egy éves suliban többet tanultam volna, mert nem ismerem a többi sulit, de az biztos, hogy ha most újra kezdhetném, akkor egy szakmunkásba mennék el, minimum két évre. Mert igazán csak az éri meg tudásilag.
Ehelyett most főhet a fejem, hogy hogyan legyek toppon, ha erőmön kívül esik a hibám, és ténylegesen nem tudok valamit. És azt is hozzáteszem, hogy sohasem jegyzeteltem még ennyit agyban, mint az utóbbi napokban.
Hétfőn minimum 10 fontos dolgot fel tudtam sorolni, hogy mit tanultam, és az még csak a 3. napom volt. Ma már legalább 16-ot fel tudok sorolni. Csak nehéz megbirkózni azzal, hogy abban a helyzetben vagyok, hogy mindent el kell magyarázni a sötét parasztnak, mert agyilag zokni. És én nem vagyok az, és próbálok nem annak tűnni, csak nagyon nehéz.
Nah meg nehéz tényleg 12-13 órában folyamatosan állni, figyelni, takarítani, csinálni mindent. Főleg azért, mert eddig napi 7 órában csak meresztettem a s*ggem és csacsogtam a barátnőmmel.
Éles váltás, de muszáj a jövő "jójába" beleszokni....
Jobb...............................................
