Még ott is van remény, ahol már nincs. Még ott is van remény, ahol már megszűnt. Még ott is van remény, ahol nem látod, nem hallod, nem érzékeled és nem gondolod.
Csak bolyongsz, mert nem hiszed el, ami van. Keresed a rejtély kulcsát, ami nincs. Mégis ott motoszkál benned az a kicsi kis szócska: talán.
Nagy úr a talán. Talán lehet, talán nem. De mégis a talán szóba rejlik az összes olyasfajta remény, amit csak akarsz. Ott rejlik, még ha nem is mered gondolni, hogy létezhet. Az akkor is ott rejlik.
Sosem késő visszagondolni, visszafutni ahhoz a pillanathoz, amikor úgy döntöttél, hogy a másik utat járod és reményt eltaszítod… Ott megtalálod, amit elhajítottál, oly rég, hogy már a helyre sem emlékszel. De megtalálod. Megtalálod, mert fontos és muszáj…
Remény, remény, remény… A talán rejtekhelye.
