Hová tartasz?
Az utak sokasága tűnt fel szemed előtt. Választhatsz is. Járhatod a jól megszokottat is. De belekezdhetsz az újba.
De most valahogy mégis csak úgy lecsüccsensz. Nincs kedved előrébb menni. Megragadtál. A múlt már homályos, kezdesz kiegyensúlyozott lenni. Kezded feledni a fájdalmakat, a sérelmeket. Kezded a kapaszkodót is elengedni. S most így hirtelenjébe megláttad azt a sok utat előtted, amit járhatsz. De te mégis maradni akarsz.
Már egy jó ideje érzed a változás szelét. Vártad és csak vártad. De valahogy sosem jött el. Mindig visszacsúsztál. Elkövetted ugyanazokat a hibákat ugyanott, ugyanúgy, ugyanakkor. De valahogy mégis akartad.
Most mégis eltűnt a múlt a jövődből. Eltűnt a régi szerelem, eltűnt a régi vágy, eltűnt minden mi visszahúzott.Mégsem tudsz moccanni.Nem is akarsz.
De az idő tengerén nem állhatsz meg. Abból sosem árad a jó. Igaz a rossz sem talál meg. Pihenni akarsz.
Megpihensz egy kis időre azon a kis csöppnyi szigeten az óceán közepén. Gondolkodsz. Gondolkodsz, hogy merre menj. Hisz mehetsz északnak, délnek, nyugatnak és keletnek. Hatalmas választási lehetőség van előtted. Most mégis megrekedsz. Nem a félelem a megállító, nem is a visszakozás. Nem tudod. Egyszerűen nem tudod, hogy mi, de valami azt súgja most csak pihenj.
Új fordulatokat vettek a dolgok körülötted. Az embereken változás ment végig. Valahogy minden más lett. Mindenki megváltozott. De te mégsem fordultál át. Hagyod elhaladni őket. Szereted őket, de mégsem kötnek meg. Nem tudsz, vagy nem akarsz változni velük együtt. Hagyod, hogy elhagyjanak téged. Mikor visszakoznának, megálljt mutatsz. Nincs rájuk szükséged. De szereted őket. És valamikor a jövőben, mikor megtaláltad az új utad, újra velük akarsz majd lenni. De most mégsem kellenek. Az idő majd eldönti, hogy kiállják-e az időmúlását és hagynak-e, hogy csak sodródj addig.
Céltalanság. Igen. A céltalanság vesz körül. De most mégsem zavar. Most mégis örülsz neki. Oly könnyednek érzed magad és végre valahára nem vagy megkötött.
Egyszer majd úgyis ráébredsz merre kell menned. Addig is nem érdekel, hogy ki mennyire néz elveszettnek, lustának.
Elhagytad. Már Ő sem kell. De egyszer úgyis eljön.
Halhatatlan maradsz, ha nem választasz….
Elhomályosult………………………….
