Csak a hamis valóság
Kerestem, vesztettem, de megtaláltalak,
Te vagy az, aki mellett nem bántanak.
Elveszve érzem magam, ha nem vagy itt velem,
Szeretlek, még ha el is hagysz egyszer.
Csak állok és keseregve nézek a jövőbe,
Mert tudom, hogy egyszer elveszel belőle.
Százszor is csak egyet kívánnék, ha tehetném,
A múltam, a jelenem és a jövőm te lehetnél.
Elfogyott az erőm, de mégis talpra állok,
Mert még mindig te vagy az, aki az álmom.
A pillanat is kevés, hogy a szemedbe nézhessek,
Az álmaim bolondítják és adják reményemet.
El nem mondható, mit is jelentesz nekem,
Csak tétován állok, hátha megérted egyszer.
Ez egy igazi szerelem, ami sosem teljesül be,
A fehér ló és lovag eljött, de mégsem karol már fel.
Már csak a múlt és a pillanat maradt nekem,
De még küzdöm, hiába lehetetlen.
Szeretlek addig, míg a pillanat is boldogság,
De csak játszom, mert ez egy hamis valóság.
