Nem szeretnélek szeretni, mert nem érdemled meg! Én sem érdemlem meg, hogy szeresselek, hisz én is loptam, csaltam, hazudtam. Együtt tettük, együtt fogjuk is tenni.
Mikor lesz már vége a bűvös körnek? Talán soha?
Szégyellnem kellene magam azért, amit tenni fogok. Már akkor is szégyellnem kellett volna.
De ahogy akkor sem, úgy most sem teszem. Talán ezért is kerülök vissza mindig abba a körbe, amibe időnként felvilágosodom.
De egyféle változás mindig megmarad!
Nem fogok újra beléd szeretni! Hisz te ahhoz túl kevés vagy, én meg túl törékeny!
Csak élvezettel fogom most is csak játszani ezt a játékot!
Még ha az emberek össze is súgnak mögöttünk, hogy mi egyek vagyunk, összeillünk! Mert nem. Mert az a vonat már elment. Sőt....
Talán sosem létezett....
Körforgás...................
