Azt hiszem, megint csak hülye voltam....
Ugye "B" nem tudta, hogy hazajöttem Ausztriából két hét után. Azóta eltelt már fél év. És ő még mindig abban a tudatban volt, hogy kinn élem vígan az életem. Miközben helyette én itthon vagyok, élem az életem és hajszolom a megélhetést.
Ugye "MsG" barátnőm lenn dolgozik Hajógyári-szigeten, mint kasszás, vagy éppen karszalagos, éppen mikor mit, és kiadtam neki feladatul, hogy ha esetleg meglátja "B"-t, akkor azon nyomban csörizzen.
Tegnap hajnalban csörgött is a telefon. Fél év elteltével csörgött....
Hajnali kettő volt, éppen már kikapcsoltam a laptopomat, állítottam be az időzítőt a tv-n, hogy fél óra múlva kapcsoljon ki, vackoltam be magam a kis fészkembe. Készültem a lefekvéshez.
- Szia!
- Szia! Nah mi a helyzet?
- Itt van "B".
- Csajjal van?
- Nem, barátokkal.
- Oké, majd hívlak, hogy mi lesz. Pusz.
Hívtam "Huss"-t, de ő lenn volt Siófokon. Hívtam "ModellAguleira"-t, ő meg az agyamra ment, hogy ő most Creol-ba van. de még meglátja, hívjam, ha úton vagyok. - Persze akkor már nem vette fel...
Szóval hajnali fél 3. Kezdhetek neki készülődni. Fürdés. Borotválkozás. Sminkelés. Hajvasalás. Valami ruha kombó. És már indultam is az éjszakának. Írtam "MsG"-nek, hogy 4-re érkezem, ha addig meglépne, akkor értesítsen.
Beléptem Bed Beach-re. "MsG" mondta, hogy még nem látta, hogy kijött volna, menjek nézzek körül. - Nah de mit mondjak neki.... Van lenn valami ismim, hogy ne legyen cink? - "Huss" tesója lenn van. - Nah legalább valaki...
Megindultam a tömegben, realizáltam, hogy átrendezték a terepet, és csak pásztáztam a terepet.... 1 percbe nem telt, és már félig össze is néztem vele. Úgy tettem, mintha nem láttam volna meg, és továbbmentem, egyenes hátra az oldalsó kinti pulthoz.
Kértem egy Cuba Libre-t, majd visszanéztem "MsG"-hez, hogy elújságoljam, hogy megtaláltam, de csúnya, és nem akarok én tőle semmit.... Aztán mentem még egy kört.... Akkor már máshol állt, pont az út közepén háttal nekem. Óvatosan nekimentem, mintha észre sem vettem volna, majd nagy bocsánatkérésekben, eljátszottam a meglepődöttséget.
- Szia! Hát te?
- Szia, hát én....
- Haza is jöttél?
- Ahha, már egy jó ideje....
Kintebb mentünk, hogy beszélgessünk, ott hagyta a két szakadt ribancot, akiknél próbálkozott, aztán elkezdtünk csacsogni....
Kiderültek dolgok, és az is, hogy semmiben sem változott....
Hosszú egy beszélgetés volt.....