Egy pár hete úgy döntöttem, hogy megint megpróbálkozom a társkeresővel. Mivel kezdtem úgy érezni, hogy helyre tudtam kb rakni a körülöttem lévő dolgokat, most már csak a "pasi" hiányzik onnan. Tehát 4 év után újra beregisztráltam...
Mondanom sem kell, hogy azóta még több retardált és aberrált beteg agyú hülye talált be.
Mivel a barna szem nálam még mindig offos, így az emberek 80%-át már élből kizártam, a másik 20%-ot meg azért, mert vagy nekem nem tetszettek, vagy én nem tetszettem, vagy szexfüggők voltak, vagy csak játszani akartak, vagy mindig volt valami hiba.
Igazából 3 jelölt maradt meg a több ezer pasiból, akik ott fenn vannak.
Az egyikkel tök véletlenül futottam végül össze. Le voltam törve és csak úgy beszélgettem vele, mert nem volt jobb dolgom, mire mondta, hogy kijön hozzám egy cigire. Mondtam, egye-fene, miért ne? Ha nem tetszik hazamegyek és kész.
Igazából egész jó kis pasi volt. Korban megfelelő. 30. Szőke, kék szemű, jól szituált, jó gondolkodású, és egy kínos csöndes pillanatunk nem volt.
De valami nem stimmelt. És nem tudom még mai napig sem, hogy mi volt az. Se ő, se én nem borultunk lángba egymástól, pedig egy húron pendültünk nagyon. Azóta néha felhív, vagy én ráírok, de mindig rájön mind a kettőnk, hogy nem kellene erőltetni, ami elsőre nem lángol csak egy kicsit is, az később sem fog.
Ezek közben volt még egy srác, "MrHardy".
Fúúú, még a mai napig eláll tőle a szavam. Egyszerűen nem tudom kifejezni, hogy mennyire tökéletes volt.
Mintha megtaláltam volna Tomit... És most nem hazudok, de úgy nézett ki, mint Tom Hardy az én elvárásaimmal. 187 magas volt (kedvenc magasság) Szürke szem, jó haj, ölelhető és csókolható.
Az első 3 napban, amikor elkezdtünk levelezni, kiderült róla, hogy abban az irányban gondolkodik, mint én. És amit Tomi óta hiányolok, a zene, az megvolt benne. Mintha a szívemből kereste volna ki a zenéket, és úgy osztotta volna meg velem. Ezek után a filmekkel is célba talált.
Persze jogos a felvetés, hogy ennyi? Ennyi, és én már kész is vagyok tőle?
Igen ennyi. Mert pont egy olyan embert kerestem, aki zenében, filmben olyan, mint én. Mert ez nem csak erről szól. Ez elárulja a gondolatait.
De már a legelső levelezésünkben bebizonyította, hogy Ő az, akit kerestem.
Megkérdeztem tőle, hogy mi a hobbija, és nem kicsit kimerítő választ adott rá:
'Hááát nem is tudom... hobbi... szeretek focizni, xboxozni, filmezni... na ezek a hobbik, ezen kívül Nagyon szeretem a barátaimat, a pizzát, kajához tejet inni, a csoki fagyit, a pisztáciát és a szotyit, a középiskolás éveimet, Adam Sandler humorát, Brad Pitt tehetségét, a hó ropogását a talpam alatt, az órákat, szívből nevetni, a fekete-fehér képeket, a tetőkerteket, hajnalig tartó bulikat, a Karácsonyt.. most hirtelen ennyi... :) '
Erre szinte csak azt akartam volna válaszolni, hogy : - Most nagyon megmosolyogtattál :)
Azután a 3 nap elteltével valahol kettészakadt a beszélgetés. Hirtelen eltűnt. Nem jelentkezett. Dobta a csontom....
Végül annyival elköszöntem tőle még utoljára, hogy:
- Sajnálom, hogy így alakult, de örülök, hogy megismerhettelek. Puszi
És kitöröltem a facebook ismerőseim közül.
Megnézte, elolvasta, de nem is reagált rá.
Ezután dühömben minden egyes pasival leálltam beszélgetni, az első számú randisnak is írogattam.
Aztán 3 nap után "MrHardy" bejelentkezett a társkeresőn. Mondhatni, hogy "táncba" akart vinni. És én úgyis gondoltam, hogy hát legyen.
Mindent megengedtem neki. Nem volt tabu téma. Nagyon elengedtem önmagam. És talán nem bántam meg.
Aztán rá 3 napra találkoztunk egy szórakozóhelyen. És aztamindenit... Még helyesebb volt, mint a képeken. Összeroskadtam majdnem tőle, hogy mennyire úúúúúúhh....
Bemutatott a barátainak. Tiszta kínos volt. Bár a fiú barátai jó arcok voltak. A lányok meg úgy néztek rám, mint egy véres rongyra. De ez sem zavart, mert Ő egyből felvállalt.
Másnap egyből írt. Dobta a társkeresős témáját, és csak ismerkedtünk. Éreztem, hogy minden rendben. Elárulta, hogy a haverjai is jó nőnek tartanak. És hogy nagyon jó volt velem lenni.
Eltelt 3 nap boldogság, öröm. De valahogy sosem jött a mondat, hogy: - Mikor találkozunk? - és én egyre inkább kezdtem letörni.
Mire már nem bírtam és rákérdeztem, hogy mi van a randinkkal, amit azelőtt beígért. Lerázott. Azt mondta, hogy lesz, de most nincs ereje ezen gondolkodni.
Nem értettem, és a mai napig nem fogom megérteni.
3 napra rá megint dobta szó nélkül a csontom. És azóta sem beszéltünk....
Így történt, hogy megismertem "TommyFiút", és el is veszítettem...
Annak örülök mégis, hogy így alakult. Mert annyira tökéletes volt az a 3 dolog, amit kerestem egy férfiban, hogy nem érdekeltek az amúgy meglévő hibái.
Mert voltak. Rengeteg hibája volt. És én minden egyes hibáját hajlandó lettem volna elviselni, csak azért, mert eddig sosem találkoztam még ennyire "Tommy"-s férfival. Aki tényleg beleillet a gondolataimban.
De nem lett volna jó vége.
Azután megismerkedtem "MrKisfiú"-val....
Lehetséges................................................
