Valahol a messziségben még mindig él benned. De valaki más mégis ott van előtted és takarja.
Pillanatnyi érzelmek? Pillanatnyilag meg vagy bolondulva. Élsz halsz az újért, de mégis rettegsz a régitől. A lojalitásod már elveszett. Fogalmad sincs, hogy mit érzel. Félsz, hogy nem lehetsz 100%-os, de mégis az akarsz lenni.
Most még megint csak a második lehetsz. De most az első akarsz lenni. Eddig voltál sokszor második, de most mégis az első akarsz lenni…
Olyan helyzetbe kerültél, amilyenben még sosem voltál. Csak állsz és nem látod a következő lépést, még nem is sejted. Pedig eddig mindig minimum sejtetted. Megbolondulsz a tudattalanságba.
Akarod Őt. Akarod őt, amit ad és amit adhatsz neki.
De olyan baljós az egész. Még mindig csak a második vagy, még ha az elsőnek is érzed magad.
Felépítesz egy képet és mégis mindig rá kell jönnöd, hogy az még nincs. Pedig minden úgy tűnik.
Akaratlanul és akarod ezt a jövőt….
Ellentmondás……………
Az új játékos
2010.02.08. 00:00 - Sangel
A bejegyzés trackback címe:
https://sangel.blog.hu/api/trackback/id/tr22400532
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.