Úgy gondolom, hogy a mesék még kellenek az életünkbe. Kell még valamiben hinnünk. Igaz már nem a régi vágású megformázásban, hanem a mai kor szellemében.
Igenis mai napig leülök a tv elé mesét nézni. Mert kell, szeretem és jó. Ettől nem leszek gyermeteg, csak visszagondolok arra, milyen jó is volt egykoron gyereknek lenni. Amikor még nem kellett felelősséget vállalnom a saját életemért, nem kellett magamnak megteremteni a szükségleteimet, amikor még önfeledten tudtam nevetni, hogy ne lett volna az álarc mögött egy gondterhes ember.
És ez nem azt jelenti, hogy ha most leülök és megnézek egy mesét, de akár egy filmet is, akkor elmenekülök a problémáim elől, csak élvezem, hogy arra a röpke 10-20 percre, vagy egy-két órára nem kell arra gondolnom, hogy mi lesz a következő probléma, amit meg kell oldanom.
Persze azzal is egyetértek, hogy a mai korban túlzásokba esnek a "kicsik és nagyok", mert nem tudják kontrollálni a képzelt és a valós világot. De amíg az emberek nagy többsége meg van nyomorítva, addig ezt meg is értem, hogy mindenki menekül.
Igenis meg akarom, ismétlem meg akarom teremteni magamnak a saját mesémet. Azt szeretném, ha egyszer én lehetnék a főhőse annak a filmnek, amiben még él a "Boldogan éltek, míg meg nem haltak" szlogen. Nem akarom valaki másnak átnyújtani a befejezés előtt a főszerepet, hogy innentől játszd te. Nem is akarok belekezdeni egy olyan filmbe, amibe nem én vagyok a győztes. Persze at nem mondom, hogy nem foglalnám el, mint a másik oldal valaki másnak az utolsó 10 percét a filmben, mert hát ki az, aki nem önző.
De most itt ülök és arra gondolok, hogy az én 10 percemet már hányan vették el? Hány mellékszereplőből lett főhős egy azon filmben? És a végén már a címét is átnevezték. Már nem Te és én lett a címe, hanem Ő és te. Nem akarok még ezer mesét végigjátszani úgy, hogy tudom, hogy nem enyém lesz a "Happy End".
Hiába vagyok még oltárian fiatal, előttem az élet, sokat kell még tapasztalnod, és a sok ilyesfajta buta szöveggel karöltve, nem, nem akarom még hallani sem ezeket. Én most akarok egy mesét! Egy igazi nagybetűs mesét. Aminek Te és Én vagyunk a főszereplői....
A meséhez való válogatás megkezdődött. Keresem a Te személyét. Azt a személyt, aki képes végigjátszani az igazi "Happy End"-ig.
Egyszer értem is eljön a királyfi fehér lovon....
Türelmetlenül..................................
