Rengeteg felesleges cuccai vannak az embereknek, amit nem dobnak ki. Vagy azért, mert lusták rá, vagy nincs idejük kiválogatni, vagy olyan eszmei értékük van, amiért nem lennének képesek a kukába dobni őket.

Amikor végül eljutottam odáig, hogy "B" szőrmókjairól döntsek, hogy megtartsam, vagy kidobjam őket, akkor eljött az ideje annak is, hogy a gyermekkorom óta felhalmozott szőrmókokról is döntsek. Volt olyan 30-35 darab, amihez már nem kötődtem annyira, de kidobni nem akartam volna.

Körbekérdezősködtem itt-ott, hogy mit is tudnék kezdeni velük. Általában az volt a válasz, hogy adjam oda egy óvodának. Aminek nem igazán voltam híve, mert a gyerekeknek az oviban nem szőrmókokra van szükségük, amikhez érzelmek kötik, hanem készségfejlesztő játékokra, amiket ha kinőnek, képesek otthagyni. Bár lehet ez csak az én rossz gondolatmenetem, mert túlzottan képes vagyok kötődni az ilyen kis cuki szőrizékhez.

Így gondoltam odaadom rászoruló gyerekeknek, akiknek nincs túl sok szőrbigyuszuk, amit szerethetnek. De nagyon nehezen találtam csak olyan helyeket, ahova ezt le tudtam volna adni. Persze az összes vidéken volt. És akkor még nem is lehetek benne biztos, hogy meg is kapják valójában. Nem tudom nyomon követni a sorsukat... Mintha egy kisállatról beszélnék :D De valójában egytől egyig azok is. Mert kiskoromban és még most is elnevezem őket, és úgy szerettem/szeretem őket, mintha értenék, amit mondok nekik, vagy viszontszeretnének.

Ezért aztán végül találtam egy honlapot : www.adhatkaphat.hu

Itt lehet cserélgetni a megunt, kinőtt, vagy éppen szükségtelen dolgokat. Így hát fel is raktam gyorsan a kis hirdetésem, hogy: Ingyen Szörmókok.

20 perc alatt már 6 emberrel beszélgettem, hogy érdekelné őket az ajánlatom.

A lerendezés folyamata elég hosszúra sikerült a sok hosszú hétvége miatt, meg a távolság miatt. De végül sikerül dűlőre jutnom egy asszonnyal.

A nő hallássérült volt, és volt egy kisfia, akinek kérne egy 10 darab szőrmókot. Elfuvaroztam a kis cukiságokat a házukig, majd leküldte az anyuka a kisfiút, hogy válasszon magának pár darabot. Persze ez egy nagy hiba volt :D Kecskére a káposztát.

Nagyon édes kis szőke kisfiú volt. Kiválasztotta a macit, a kutyát, a kacsát, meg a majmócát, mert még olyanja sincs, meg a sárkányt, és a dalmatát, a borzot és a 30 szőrmókból kb 8 maradt meg.

Nem mondom, hogy az anyja feltétlen örült annak, hogy ennyit vitt haza a gyerek :D

Egy egy éves kislánnyal jött le a lépcsőházba az anyuka, hogy hazavárja a kisfiát. És így legalább a kislánya is játszhat majd a szőrmókokkal.

Nekem meg megmaradnak az emlékeim, nekik meg boldogabbak lehetnek a napjaik. Abszolút nyertes csere volt.

Tudom, hogy jó helyen vannak az emlékeim tárgyai, és tudom, hogy új nevet fognak kapni, új szerepeket fognak betölteni és sok nyomorgatásban lesz részük.

Így már én is tudom, hogy hova tudom adni az emlékkel teli kinőtt dolgaim :)

Mindig jó látni egy kis boldogságot egy gyerek szemében....

Öröm..............................................